Ha valaki tényleg „legyőzte" a piacot a történelemben, az James Simons volt. A matematikusból lett alapkezelő Medallion Alapja 1988 és 2018 között évi átlagosan 66 százalékos hozamot ért el a díjak levonása előtt. Ez olyan teljesítmény, amivel a legendás befektetők, Warren Buffett és Soros György is eltörpülnek mellette. De mielőtt bárki azt hinné, hogy létezik egy titkos gomb, amit ő megtalált, nézzük meg, mi volt a valódi recept, és mit tanulhat belőle egy hétköznapi kereskedő.
Ki volt James Harris Simons?
Simons (1938. április 25. – 2024. május 10.) amerikai matematikus, fedezetialap-kezelő és emberbarát volt. Nem a Wall Streetről érkezett: elismert geométer volt, a Chern–Simons-elmélet egyik megalkotója, és a hidegháború idején kódfejtőként dolgozott az amerikai hírszerzésnek. Csak negyvenéves kora körül fordult a piacok felé, és 1982-ben alapította meg a Renaissance Technologies nevű céget. Halálakor a nettó vagyonát 31,4 milliárd dollárra becsülték, amivel a világ egyik leggazdagabb embere volt. A vagyona nagy részét jótékonyságra, elsősorban matematikai és tudományos kutatásra fordította.
A rejtélyes 66 százalék
A hivatalos adatok szerint a Medallion Alap 1988 és 2018 között évi átlagosan 66 százalékos bruttó hozamot ért el. A díjak levonása után ez „csak" nagyjából évi 39 százalék volt, ami még mindig példátlan a szakmában. Az alap harminc év alatt mindössze egyetlen veszteséges évet produkált. Ez a fajta konzisztencia olyan ritka, hogy amikor a számok kiderültek, sokan először el sem hitték, hogy valódiak.
Fontos azonban tisztán látni: ez a hozam részben a tőkeáttétel eredménye is. Az alap 10–20-szoros tőkeáttétellel dolgozott, amit csak azért engedhetett meg magának, mert a nyerő és vesztes kötések aránya stabilan a javára billent. Enélkül a hozam töredéke lett volna. Ez az első fontos tanulság: a hozam mögött mindig ott a kockázat, és a kettőt együtt kell nézni.
Nem pénzügyeseket vettek fel
Simons nyíltan elutasította a hagyományos Wall Street-i gondolkodást. Közgazdászokat, brókereket és klasszikus chartelemzőket gyakorlatilag nem alkalmazott. Ehelyett elméleti matematikusokat, asztrofizikusokat, kvantumfizikusokat és nyelvi kódfejtőket vett fel, köztük olyanokat, akik korábban titkos kódok feltörésén dolgoztak. A cég filozófiája az volt, hogy a pénzügyi ismeretek megtanulhatók, a nyers tudományos tehetség viszont nem. Egy híres mondása szerint nem a Wall Streetről vettek fel embereket, hanem olyanokat, akik jó tudományos munkát végeztek.
1993-ban két beszédfelismerő szakembert csábítottak el az IBM-től, Peter Brownt és Robert Mercert. Ők a nyelvet valószínűségi feladatként kezelték: azt vizsgálták, statisztikailag mi a legvalószínűbb következő szó egy mondatban. Pontosan ez a gondolkodás vitte át a Medalliont a devizák és nyersanyagok világából a részvénypiacokra is. Érdekesség, hogy ez a megközelítés rokona annak, ahogyan a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljei is működnek.
Mi a titok a matematika mögött?
A közösségi médiában terjedő videók szeretik ezt úgy beállítani, mintha Simons „gépe" egy titkos képletet talált volna, ami előre látja a piacot, és ha a tömeg megtudná, az egész összeomlana. A valóság sokkal földhözragadtabb, és számunkra sokkal tanulságosabb.
A Medallion nem egyetlen varázsképletre épült, hanem hatalmas mennyiségű adat obszesszív tisztítására és apró, ismétlődő statisztikai mintázatok kihasználására. A cég a világ egyik legrészletesebb pénzügyi adatbázisát építette fel, és óriási számítási kapacitással kereste benne a nem véletlenszerű eseményeket. A lényeg nem az volt, hogy „miért" mozdul egy ár, hanem hogy „mikor" szokott statisztikailag elmozdulni. Ez a data-first, adatvezérelt szemlélet lett a modern kvantitatív kereskedés alapja.
És itt jön a legfontosabb szám az egész történetben. Robert Mercer híres mondása szerint az idő 50,75 százalékában volt igazuk. Ez alig több, mint egy feldobott érme. Az egész, történelmet író gépezet egy pici, ötven százalék feletti előnyt aknázott ki, több ezer kötésen keresztül, vasfegyelemmel. Ahogy Mercer fogalmazott: az idő 50,75 százalékában van igazunk, de akkor száz százalékig igazunk van, és ebből milliárdokat lehet keresni.
A zárt ajtók: titoktartás és exkluzivitás
A Medallion körüli titkolózás legendás. Aki bekerült a céghez, olyan szigorú titoktartási szerződést írt alá, hogy a modellekről, kódokról vagy elvekről való beszéd komoly jogi következményekkel járhatott. A céget belül is szeparálták: a csapatok gyakran nem tudták, min dolgozik a másik. A hivatalosan elérhető információk többsége csak utólag, nyomozásokból és életrajzi könyvekből állt össze, például Gregory Zuckerman „The Man Who Solved the Market" (Aki megfejtette a piacot) című könyvéből.
Ráadásul az alap 1993-tól bezárult a külső befektetők előtt, 2005-re pedig gyakorlatilag minden külső pénzt visszaadtak. Azóta a Medallion kizárólag a cég dolgozóinak és családtagjaiknak a saját pénzét kezeli. Ennek egyszerű oka van: ha az alap túl nagyra nő, a saját, hatalmas megbízásai tönkretennék épp azokat az apró piaci egyenetlenségeket, amelyekből profitál. Ezért az alap mérete szándékosan korlátozott maradt, hogy fürge tudjon maradni.
Mit tanulhat ebből egy hétköznapi kereskedő?
Simons története első ránézésre elérhetetlennek tűnik: kevesünknek van doktori matematikusokból álló csapata és a világ legjobb adatbázisa. Mégis, a legfontosabb tanulságok pont azok, amelyeket bárki alkalmazhat, és amelyek részben a TradingBox szemléletének is a gerincét adják:
- A statisztikai előny a lényeg, nem a jóslás. Nem kell mindig igazad legyen. Elég egy apró, ötven százalék feletti előny, amit fegyelmezetten, sok kötésen keresztül kihasználsz.
- Az adat és a folyamat többet ér az érzésnél. A Medallion sikere az obszesszív adatkezelésen és a rendszerességen múlt, nem a megérzéseken. A saját statisztikáid vezetése ennek a kicsinyített, elérhető változata.
- A kockázatkezelés köti össze az egészet. A tőkeáttétel csak azért működött, mert a veszteségek ritkák és kontrolláltak voltak. Előny kockázatkezelés nélkül gyorsan tönkremegy.
- A fegyelem legyőzi a tehetséget. Egy 50,75 százalékos előny is milliárdokat termelt, mert soha nem tértek el a folyamattól. A legtöbb kereskedőt nem a rossz rendszer, hanem a saját fegyelmezetlensége buktatja el.
A tanulság tehát nem az, hogy keress egy titkos képletet. Hanem hogy építs magadnak egy apró, de valós előnyt, mérd statisztikákkal, és tartsd magad hozzá fegyelemmel.
Ha érdekel, hogy a TradingBox milyen rendszert használ és miképpen kezeli a nyerő/vesztő pozíciókat, akkor hallgasd meg a Trader Rock podcast egyik műsorát, ahol már szó esett róla, vagy foglalj egy díjmentes konzultációt.